Szakmai pályafutása talán legnagyobb és legmegtisztelőbb feladatát végezhette el a múlt hét végén Frivaldszky Márk. Ferenc pápa háromnapos magyarországi látogatása idején tagja volt annak a szinkrontolmácscsapatnak, amely a Szentatya szavait ültette át magyarra. Ráadásul, nem csupán a szakmai kihívás volt hatalmas, de hívő katolikusként spirituális tekintetben is gazdagodott.

888: Mennyiben volt más ez a feladat, mint bármilyen korábbi munkája?

Frivaldszky Márk: Természetesen mindig kiemelkedik a többi feladat közül, amikor egy államfőnek, pláne az egyházi állam fejének szavait tolmácsolhatja az ember. Nem először volt részem ebben a megtiszteltetésben, de fontosnak tartom megjegyezni, hogy én csak az egyik tolmács voltam a sok közül ez alatt a három nap alatt, hiszen a helyszíneken és az egyes tévé- és rádióadók stúdióiban többen is végeztük ezt a felemelő munkát.

888: Vajon komoly szakmai múlt birtokában is úgy izgul a tolmács egy ilyen munka kezdetén, mint a színész a premieren?

Frivaldszky Márk: Minden tolmácsolásnál izgulok, harminc éves gyakorlat után is, és ez persze most sem volt másként. Kell is egy egészségesen felpörgött állapot, hogy kellően rá legyek hangolódva a feladatra, hiszen a szinkrontolmácsolásnál tizedmásodpercek alatt kell eldönteni, hogy egy-egy kifejezést hogyan fordítsak. Egy rossz szó, vagy akárcsak szinonima megválasztása félreértéseket – és akár diplomáciai bonyodalmakat – okozhat, és az ezzel járó felelősség tudata nyilván nem kis izgalmat okoz.

888: Jelentősen megkönnyítette a munkáját, hogy a Szentatya megszólalásai előtt megkapta a leírt szöveget? Mennyire kell szöveghűen fordítani, illetve a magyar nyelv sajátosságainak megfelelően értelmezni az elmondottakat?

Frivaldszky Márk: Döntő jelentőségű volt, hogy mindig előre megkaphattam a beszédek szövegét nem sokkal a programok előtt, hiszen enélkül – saját kútfőből dolgozva – helyenként óhatatlanul is más szavakkal tolmácsoltam volna az elhangzottakat. Ez pedig nem lett volna szerencsés, mert értelmezésbeli vitákat gerjeszthetett volna. A tolmácsnak mindig pontosan, de sosem szó szerint kell fordítania, mert nem egyes szavakat, inkább mindig üzeneteket közvetítünk.

888: Hűen követte a leírt szöveget Ferenc pápa, vagy el-eltért tőle? Mennyire beszélt kellően artikulált olaszsággal?

Frivaldszky Márk: Ferenc pápa szerencsére végig hűen követte a leírt szöveget, de néha fel-fel nézett a papírjából és szabadon kiegészítette a leírtakat. Mivel nem olasz, hanem spanyol az anyanyelve, nem tiszta a kiejtése, ráadásul enyhén kásásan, és olykor hadarva beszél, ezért egyáltalán nem könnyű feladat őt tolmácsolni. Ezért is volt kulcsfontosságú, hogy előttem volt a beszédeinek előre elkészített, hivatalos fordítása.

888: Ferenc pápa argentin, külföldön azonban általában mégis olaszul beszél.

Frivaldszky Márk: Tudomásom szerint hivatalos megszólalásaikor az olaszt használja, azonban magánbeszélgetések során szívesen használja az anyanyelvét, a spanyolt, ha van rá lehetősége. Mint például a Novák Katalin köztársasági elnökkel folytatott négyszemközti beszélgetése során.

888: Fontos „háttéremberként” vett reszt a pápai látogatás zökkenőmentes lebonyolításában, milyen kellemes és – ha van ilyen – kellemetlen, a munkát nehezítő emlékeket őriz erről a három napról?

Frivaldszky Márk: Nem tartom magamat fontos embernek, inkább szerencsésnek. De a kérdésre válaszolva: szakmailag minden rendben zajlott, amiért nagyon hálás vagyok a szervezőknek, emberileg pedig különösen is örültem annak, hogy – a beszédei tolmácsolásának köszönhetően – ilyen szoros kontaktusba kerülhettem Ferenc pápa gondolataival, akit mély lelkisége, hitelesen sugárzó személyisége miatt nagyon nagyra becsülök.

(forrás: Origo.hu )